A Wekerle+ társasházi energetikai felújítási programjára már a végleges felhívás előtt érdemes felkészülni, mert az épület felmérése, a pénzügyi háttér rendezése és a tulajdonosi döntés előkészítése időt igényel. A közösség most azt alapozhatja meg, hogy a részletes feltételek megjelenésekor a saját házára kidolgozott műszaki és pénzügyi javaslatot tudjon mérlegelni.
Mit lehet jelenleg tudni a társasházi programról
A hivatalos programoldal 2027 márciusára jelzi a Wekerle+ Társasházi és Panel Program indulását. A közölt konstrukció panelépületnél lakásonként legfeljebb 4 millió, téglaépületnél 5 millió forint kamatmentes hitellel, 200 ezer forint önerővel és az induló energetikai besorolástól függő, 30 vagy 50 százalékos támogatással számol. A támogatást a feltételek teljesítése után a hitel tőkéjéből vonnák le; az elvárt eredmény legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás. [1–2]
Ezek előzetesen közölt programadatok. A hivatalos tájékoztatók például a futamidő és egyes jogosultsági feltételek tekintetében is eltérnek, ezért a konkrét ház részvételét a végleges felhívás, a vonatkozó jogszabályok és a finanszírozói dokumentumok alapján kell majd ellenőrizni. [1–2]
A bejelentés a kis lakásszámú épületek egyedi fűtésű lakásait a családi házi ágban is nevesíti, ezért a kis társasház konkrét besorolását külön kell ellenőrizni. A C energetikai osztály jogosultságát szintén tisztázni kell: a programoldal az A–C besorolású társasházakat kizárja, a kormányközlemény C vagy rosszabb állapotot említ. [1–2]
A Wekerle név történeti kapcsolódása Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter lakásépítési szerepvállalása, valamint a kispesti Wekerletelep. Az 1908. évi XXIX. törvénycikk állami munkásházak építésére és bérbeadására adott felhatalmazást. [8–9]
Hogyan kapcsolódik a program az uniós felújítási célokhoz
Az (EU) 2024/1275 épületenergetikai irányelv 9. cikke szerint a lakóépület-állomány átlagos fajlagos primerenergia-felhasználását 2030-ra legalább 16 százalékkal, 2035-re legalább 20–22 százalékkal kell csökkenteni a 2020-as állapothoz képest. A csökkenés legalább 55 százalékát a legrosszabb energiahatékonyságú 43 százalék lakóépület felújításával kell elérni. Ezek országos állománycélok; az egyes társasházak feladatát a hazai szabályok és az adott épület lehetőségei alapján kell meghatározni. [4]
Hol tartunk a 2020-as kiinduló állapothoz képest
A KSH 2025. november 14-én közzétett kísérleti statisztikájában egy átlagos magyar lakás modellalapú fajlagos energiaigénye a korábbi TNM-rendszerben számolva 2020-ban 281, 2022-ben 274 kWh/m²/év volt. Ez saját számítással körülbelül 2,5 százalékos csökkenés. [10]
A 2020-as bázist 100-nak véve a 2030-as uniós cél legfeljebb 84-es értéket jelent. A KSH-becslés a 2022-es állapotot mutatja, és nem az EPBD-cél hivatalos teljesítési mutatója. A 2026-ra elért pontos országos csökkenés az ellenőrzött adatokból nem állapítható meg; ehhez a 2020-as bázissal összehasonlítható, friss országos adatsor szükséges. [4, 10–11]
A Wekerle+ beruházásonként közölt, legalább 30 százalékos megtakarítása ezekhez a célokhoz járulhat hozzá. Az irányelv 17. cikke finanszírozási és támogató eszközöket, a 18. cikk egyablakos technikai segítségnyújtást szabályoz. Az energetikai felújítás európai támogatása korábbi gyakorlat, a mostani magyar bejelentés új hazai konstrukciót vázol fel. A 633 milliárdos keret pontos uniós alapjait és jóváhagyásait a kormányközlemény nem bontja ki. [1–2, 4]
Mekkora feladathoz mérhető a bejelentett keret
A kormány 2027–2030-ra 633 milliárd forint uniós forrást és több mint 120 ezer otthon korszerűsítését jelentette be, a családi házi, társasházi és panelágra együtt. A KSH szerint 2026. január 1-jén 4 626 092 lakás volt Magyarországon. Saját számítással, 120 ezer lakással számolva ez a teljes állomány körülbelül 2,6 százaléka. A társasházak külön pénzügyi kerete és a tisztán vissza nem térítendő rész pontos összege a közleményből nem állapítható meg. [2, 5]
A keret érdemi segítséget jelenthet, miközben az országos felújítási feladat hosszabb távú finanszírozást igényel. A lakások darabszámából önmagában az uniós energiacélhoz való hozzájárulás sem számítható ki: ehhez az érintett épületek alapterületét, kiinduló energiafelhasználását és a ténylegesen elért megtakarítást is ismerni kell.
Milyen külföldi tapasztalatokat érdemes figyelembe venni
Lettország ALTUM-programjában a társasházi hitelhez a beruházás lezárása és az energetikai cél igazolt teljesítése után tőkecsökkentés kapcsolódik. A 2021–2027-es konstrukció főszabály szerint legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarításhoz 40–50 százalékos támogatási elemet rendel, meghatározott feltételekkel. Az ismertető szerint e keretet már teljesen lekötötték. [6]
Franciaországban a MaPrimeRénov’ Copropriété program 35 százalékos energetikai javulásnál 30 százalékos, 50 százalékos javulásnál 45 százalékos alaptámogatást ad, költségkorlát mellett. Energetikai vizsgálat és a beruházást segítő szakmai közreműködés is szükséges. Egy külön kísérleti megoldás a legfeljebb húsz lakóegységes, az általános küszöböt elérni nem tudó kis társasházak egy részénél 15 százalékos energetikai minimumot alkalmaz. [7]
Ebből szakmai tanulságként azt emelném ki, hogy a megtakarítási követelményt, a finanszírozást és az épületek eltérő adottságait együtt kell kezelni. A kis közösségek vagy a műszakilag kötöttebb épületek felkészítéséhez célzott segítségre lehet szükség. A külföldi könnyítések magyar alkalmazhatóságát a hazai felhívásból kell majd ellenőrizni.
Készüljön műszaki csomag a döntéshez
Első lépésként azt javaslom, hogy a társasház megfelelő szakemberrel tekintse át az épület állapotát, és határozza meg a munkák sorrendjét. Beázó tető, nedvesedő fal vagy tartószerkezeti probléma esetén a hibák rendezését össze kell hangolni az energetikai korszerűsítéssel. Régi, különösen védett épületnél a homlokzat adottságait és az alkalmazható megoldások korlátait is az előkészítés során érdemes tisztázni.
A felújítatlan panelnél vagy egyszerűbb téglaépületnél a szigetelés és a gépészet összehangolt korszerűsítéséből állhat össze megfelelő csomag. Korábban részben felújított háznál a további megtakarítás lehetősége szűkebb lehet, történeti épületnél pedig az alkalmazható beavatkozások köre igényel külön vizsgálatot. A lakásonkénti hitelkeret és az elvárt energetikai eredmény együtt határozza meg a finanszírozható megoldást; a szükséges biztonsági és állagmegóvó munkáknak is helyet kell találni a teljes felújítási tervben.
Hasznos kiindulópont az energetikai előtanúsítványként is emlegetett előzetes energetikai számítás. A megbízásban pontosan rögzítsék, hogy a szakember milyen kiinduló állapotot vizsgál, mely felújítási változatokat számolja végig, és milyen dokumentumot ad át. A most készülő előzetes vizsgálat későbbi pályázati elfogadhatóságát külön ellenőrizni kell, ahogyan azt is, milyen hiteles tanúsítványt kér majd a program.
A döntés-előkészítő műszaki csomag foglalja össze az állapotfelmérés eredményét, a fogyasztási alapadatokat, valamint a reális felújítási változatok várható energetikai hatását és nagyságrendi költségét. Ebből már látható, mely munkák kapcsolódnak egymáshoz, és milyen további tervezésre van szükség. A kért csomag tartalmát érdemes írásban meghatározni, hogy a közösség használható választ kapjon a saját épületének kérdéseire.
Gyűjtsék össze a fogyasztási alapadatokat
Szakmai javaslatként célszerű az utolsó két-három év rendelkezésre álló fűtési, melegvíz- és közös villamosenergia-adatait összesíteni. A számlák forintösszege mellett a fogyasztott energiamennyiség és az elszámolási időszak is szerepeljen, mert az árváltozás önmagában elfedheti a tényleges fogyasztás alakulását. Egyedi fűtésnél az energetikus határozza meg, milyen további, a tulajdonosoktól jogszerűen bekérhető adatok segítik a vizsgálatot.
A számított primerenergia-megtakarítás és a tulajdonos rezsiszámlájának csökkenése eltérő mutató. A várható pénzügyi eredményt az adott ház fogyasztásával és díjszabásával kell megbecsülni, ezért azonos százalékos számlacsökkenést nem lehet minden lakásnak előre megígérni.
A felújítás mellett a működésre is maradjon fedezet
A pénzügyi felkészüléshez a társasház megtakarításait, hátralékait, meglévő hiteleit és várható nagyobb kiadásait együtt kell áttekinteni. Egy 30 lakásos épületnél a bejelentett, lakásonként 200 ezer forintos önerő 6 millió forintot jelent. Ez saját számítás, és önmagában még nem mutatja meg a teljes tulajdonosi terhet: külön fedezet kellhet a kereten felüli vagy el nem számolható munkákra, illetve az átmenetileg megelőlegezendő költségekre.
A közösség olyan fizetési tervet készítsen elő, amelyből tulajdonosonként látható a várható egyszeri befizetés és havi többletteher. A közös költség megosztásának főszabálya a tulajdoni hányad, ha az SZMSZ eltérően nem rendelkezik; a program lakásonkénti keretösszegéből ezért nem következik automatikusan azonos összegű tulajdonosi befizetés. [3, 24. § (1)]
Érdemes azt is végigszámolni, hogyan működik tovább a ház, ha a támogatás jóváírása később történik, vagy egyes tulajdonosok késve fizetnek. A beruházás mellett a biztosításnak, a napi üzemeltetésnek és a szükséges karbantartásnak is legyen fedezete.
Mi történhet ha nem teljesül a vállalt energiamegtakarítás
A jelenlegi programismertetés az igazolt energetikai eredményhez kapcsolja a tőkejóváírást, a nemteljesítés részletes következményeit azonban nem rendezi. A végleges feltételekből kell majd kiderülnie, pótolható-e a hiányzó eredmény további munkával, létezik-e részleges támogatás, és az elmaradás hogyan érinti a kamatkedvezményt vagy a visszafizetési kötelezettséget. Ma nem állítható biztosan, hogy ilyenkor csak a támogatás marad el, minden más változatlanul fennmarad. [1]
Ezért azt javaslom, hogy a közgyűlés a várt tőkejóváírás mellett annak elmaradásával számoló pénzügyi változatot is lásson. A tervezői és kivitelezői szerződésekben legyenek egyértelműek a vállalt műszaki paraméterek, az ellenőrzés és az eltérések jóváhagyásának szabályai. Az előzetes energetikai számítást és a beruházás ellenőrzését ehhez igazodva kell megszervezni, mert a tulajdonosoknak a döntés előtt ismerniük kell a vállalt pénzügyi kockázatot.
Az előkészítésről már most lehet tulajdonosi döntést hozni
Az alapító okirat, az SZMSZ, a korábbi felújítási dokumentumok és a pénzügyi kimutatások rendezése már most elvégezhető. Az előkészítésre vonatkozó közgyűlési előterjesztésben szerepeljen, milyen vizsgálatot rendelne meg a ház, mekkora költségkeretből és milyen határidővel, továbbá ki fogja össze a munkát. A közösséget terhelő kötelezettségvállalás a társasházi törvény alapján közgyűlési hatáskör; a konkrét határozat tartalmát és a szükséges szavazati arányt az adott ügyben kell meghatározni. [3, 28. § (1), 38. §]
A hitelvállalásról a végleges felhívás és finanszírozási feltételek megismerése után, az épületre kidolgozott költségvetés és fizetési terv alapján indokolt dönteni. Addig az előkészítésre fordított összeget a társasház saját döntéseként kell kezelni, mert a későbbi pályázati elszámolhatósága nem vehető biztosra. A kivitelezői ajánlatok összehasonlításához is előbb egységes műszaki tartalomra lesz szükség.
Ebben segít a HázÜgyvitel egyablakos tanácsadása
A HázÜgyvitel egyablakos tanácsadói szolgáltatásával abban segítjük a társasházakat, hogy a műszaki felmérés, az energetikai előkészítés és a tulajdonosi döntés egymásra épülő feladatként haladjon. Áttekintjük, milyen iratok és alapadatok hiányoznak, milyen szakértői közreműködésre van szükség, és milyen kérdésekre kell választ adni a finanszírozás mérlegelése előtt. Az épületre szabott szakértői munkák tartalmát és feltételeit külön egyeztetjük.
A feliratkozókat tájékoztatjuk a Wekerle+ társasházi programjának érdemi fejleményeiről, és gyakorlati szempontokat adunk a felkészüléshez. A részletes feltételek megjelenésekor az egyablakos tanácsadás a saját épületükre vonatkozó lehetőségek áttekintésében és a következő feladatok meghatározásában is segítséget nyújt.
Ha társasházuk felújítást tervez, iratkozzon fel a HázÜgyvitel egyablakos tanácsadásának értesítőjére, hogy az elsők között kapjon tőlünk tájékoztatást a program új információiról és az előkészítés következő lépéseiről. A feliratkozás tájékoztatást és kapcsolatfelvételi lehetőséget jelent, pályázati jogosultságot vagy támogatást nem biztosít.
Feliratkozás és tájékoztatás a HázÜgyvitel honlapján
Források
[1] Wekerle+ hivatalos programtájékoztató
[2] Magyarország Kormánya, a Wekerle Program bejelentése, 2026. október 27.
[3] 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról, 24., 28. és 38. §
[5] KSH STADAT 18.1.1.1. A lakások összefoglaló adatai
[6] ALTUM, lett társasházi energiahatékonysági program 2021–2027
[7] France Rénov’, MaPrimeRénov’ Copropriété hivatalos programismertető
[8] 1908. évi XXIX. törvénycikk az állami költségen létesítendő munkásházakról
[9] Magyar Nemzeti Levéltár, Wekerle Sándor
[11] Európai Bizottság, az EPBD végrehajtási iránymutatása, 3.3.2.1. szakasz, 2025/C/6438
A programadatok ellenőrzésének időpontja 2026. november 2. A felkészüléshez javasolt műszaki csomag és adatgyűjtés szakmai ajánlás, a végleges pályázati dokumentumlistát az aktuális felhívás határozza meg.