Az ingatlanos összegyűjtötte a társasházi iratokat. Hogyan lesz ezekből reális ár és felkészült lakásbemutatás? A 2024. február 20-i Etikus Ingatlanos képzés második blokkját ennek a gyakorlati munkának szenteltem. Most azt a részt idézem fel, amely az információgyűjtéstől az eladóval folytatott ármegbeszélésig, majd a vevő tájékoztatásáig vezetett.
Az adatgyűjtés után jön a nehezebb rész
„Hogyan értékeljük a beszerzett információkat?”
Az eredeti előadás 3. diájáról.
Ez volt az eladás előkészítéséről szóló blokk egyik kérdése. A dokumentumok megléte még nem jelenti azt, hogy az ingatlanos érti is az ügyletre gyakorolt hatásukat. Fel kell ismerni, melyik adat ismert kötelezettséget mutat, melyik további vizsgálatot igényel, és hol hiányzik még a döntéshez szükséges információ.
Az épület műszaki jelei például irányt adhatnak az adatgyűjtésnek. A sérült felület vagy az elöregedett szerkezet látványa után érdemes megkérdezni, készült-e felmérés, van-e elfogadott beavatkozás, illetve hogyan tervezik annak fedezetét. A közvetítőnek a vizsgálat szükségességét kell felismernie; a szerkezeti állapot megítélése megfelelő szakember feladata.
Az árat az eladóval is meg kell tudni beszélni
„Eladók meggyőzése a reális árazás fontosságáról.”
Az eredeti előadás 3. diájáról.
A képzésben külön időt szántam erre. Egy tulajdonos érthetően a saját felújítására, emlékeire és eladási céljára figyel. Az ingatlanos feladata, hogy az ármegbeszélésbe azokat a társasházi körülményeket is behozza, amelyekkel a vevő találkozni fog. Ehhez több segítséget ad a konkrét adat, mint az általános kijelentés, hogy a ház jó vagy rossz.
Szemléltető helyzetként: ha az iratokban már szerepel egy elfogadott célbefizetés, azt még az árazás és az ajánlatok értékelése során tisztázni kell. Az összeg, az esedékesség és a szerződéses rendezés kérdése külön kezelendő. A közvetítő előkészítheti a szükséges adatokat, a felek megállapodását pedig a jogi képviselőjükkel kell rendezniük.
A kiajánló mappa a beszélgetést is rendezi
A SzIM Mappa az előadásban az értékesítés előkészítésének eszköze volt. A lakás és a társasház adatait úgy érdemes összerendezni, hogy a bemutatáskor világosan el lehessen különíteni a dokumentummal alátámasztott tényt, a tervet és a nyitott kérdést. A mappa forrása és időállapota is legyen felismerhető.
A vevő így célzottabban kérdezhet. Az eladónak pedig már a folyamat elején alkalma van pótolni egy hiányzó iratot vagy tisztázni egy félreértést. Ha valamire még nincs válasz, azt is fel lehet tüntetni. A bizonytalan adatot nem érdemes biztos ígéretté alakítani.
Honnan lesz erre idő?
„Honnan lesz időm ennyi iratot beszerezni?”
Az eredeti előadás 3. diájáról.
Ezt a nagyon is valós kérdést szintén feltettem a dián. A felkészült munka időt igényel, ezért az adatgyűjtést előre megtervezett folyamattá kell tenni. Érdemes az elején tisztázni a megbízó együttműködését, a szükséges jogosultságokat, a rendelkezésre álló dokumentumokat és a pótlások felelősét.
A képzésben a szűrésről és a szakmai korlátokról is beszéltem. Ha egy lényeges akadály nem tisztázható, a közvetítőnek mérlegelnie kell, milyen feltételekkel tud felelősen továbblépni. A munka értékéhez az is hozzátartozik, hogy felismerjük, mikor kell más szakembert bevonni, vagy mikor nem vállalható egy ígéret.
Köszönöm Sándor Viktóriának és Kirsch Gábornak, hogy ilyen, a napi munkát közvetlenül érintő kérdéseknek is helyet adnak. Az Etikus Ingatlanosok közösségében a kollégák szövetségesként osztják meg egymással a megoldásaikat. Ezt a szakmát erősítő hozzáállást nagyra becsülöm.
Forrás az idézetekhez
A cikk a saját, 2024. február 20. napján tartott előadásom kiválasztott részleteit dolgozza fel. Az idézetek forrását és diaszámát külön feltüntettem. A diák az eredeti anyagból származnak. A szakmai közösségről az Etikus Ingatlanos oldalán olvashat.
← Vissza a szakmai anyagokhoz