Újra és újra felbukkan a „duguláselhárító maffia”: így előzhető meg a baj

Az eldugult lefolyó sürgős segítséget kíván, különösen akkor, ha a szennyvíz már visszafelé folyik. A kapkodás azonban könnyen olyan megrendeléshez vezet, amelynek végén a lakó a vártnál sokkal nagyobb számlával és nyomasztó fizetési helyzettel találja szemben magát. Arra hívom fel a figyelmet, hogy már az első telefonhívással sokat tehetünk a kiszolgáltatottság megelőzéséért: keressük a közös képviselőt, vagy kérjünk segítséget a biztosítónk erre szolgáló ügyfélszolgálatától.

Visszatérő visszaélések, dokumentált rendőrségi ügyek

A jelenségre nem lehet legyinteni. A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság 2026. július 13-i közleménye olyan szervezett csoportról számolt be, amely interneten hirdetett duguláselhárítást, majd a munka végén aránytalan összegeket követelt; három embert csalás gyanújával hallgattak ki, és a bíróság elrendelte a letartóztatásukat. A debreceni rendőrség már 2025 októberében is beszámolt olyan ügyről, amelyben a közölt munkadíj többszörösét követelték, és a megrendelőket megfélemlítették. Ezek a nyomozásokról szóló közlések a visszaélések ismétlődő jellegét mutatják. [1] [2]

A köznyelvben „duguláselhárító maffiaként” emlegetett jelenségnél a sürgetés, a megtévesztő díjközlés és az utólagos nyomásgyakorlás teszi különösen kiszolgáltatottá a megrendelőt. A tisztességes szakembereknek is érdekük, hogy ezek a módszerek felismerhetők legyenek. A magas számla önmagában nem dönti el egy ügy jogi minősítését; az előzetes tájékoztatás, a megállapodás és a tényleges magatartás körülményeit kell vizsgálni. [8]

Én a szakmai állítást is ellenőriztem

A mostani figyelemfelhívás apropója egy nyilvános szakmai beszélgetés volt, amelyben az az állítás hangzott el, hogy duguláselhárítást bárki vállalhat, mert semmilyen végzettséghez nincs kötve. Ennek utánanéztem: az NKFH tájékoztatóját, a vonatkozó rendeletet és egy közzétett kormányhivatali határozatot vetettem össze. A hatóság az épületek lefolyóinak üzletszerű tisztítását és duguláselhárítását a 432203 – Szennyvízcsatorna-, vízvezetékszerelés tevékenységhez sorolja, amelynél képesítési követelmény van. [3] [4] [5]

A félreértést könnyen okozhatja az „engedélyhez nem kötött” kifejezés. A hivatkozott határozat ugyanabban a bekezdésben azt is rögzíti, hogy a tevékenység bejelentésköteles, és az előírt képesítéssel folytatható. Az engedély, a bejelentés és a szakmai képesítés külön feltételek. A rendelet 1. mellékletének 96. sora például víz- és csatornarendszer-szerelő, illetve elfogadott korábbi szakirányú végzettségeket nevez meg. [4] [5]

Ezt sem szabad úgy leegyszerűsíteni, hogy a vállalkozás minden közreműködőjének ugyanazzal a bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. Az egyéni vállalkozó a törvény szerinti, megfelelő képesítésű, határozatlan időre foglalkoztatott és a tevékenységben személyesen közreműködő alkalmazottal is teljesítheti a követelményt; a rendelet a nem önálló munkavégzéshez szakmai felügyeletet ír elő. A külön 370001-es csatornatisztítási tevékenységet pedig a hatósági határozat elhatárolja az épületek lefolyórendszerén végzett munkától. [4] [5] [6]

Dugulásnál a közös képviselő legyen az egyik első hívás

Egy felkészült közös képviselő olyan, korábbi munkák alapján ismert szakembert tudhat bevonni, akinek a munkájával és elszámolásával már van tapasztalata. Külön előny, ha a vállalkozó a házat is ismeri: tudja, hol vezetnek a strangok és az alapvezetékek, hol vannak tisztítónyílások, hogyan lehet a pincéhez hozzáférni, és melyik szakaszon fordult elő korábban probléma. Ez a helyismeret segítheti a hibafeltárást és a szükségtelen beavatkozások elkerülését.

A közös képviselő bevonása a felelősség és a megrendelő személyének tisztázásában is segít. Nem minden dugulás közös tulajdoni ügy, de a lakáson belüli elhelyezkedés önmagában nem jelenti azt, hogy az érintett vezeték kizárólag a lakástulajdonosé. Az alapító okiratot, a vezeték rendeltetését és a hiba helyét együtt kell vizsgálni. A társasházi törvény 43. § (1) bekezdés b) pontja az épület fenntartásához szükséges intézkedéseket a közös képviselő feladatai közé sorolja. [7]

A biztosító segítségét előre kérjük

Ha a lakás- vagy társasház-biztosítás tartalmaz megfelelő assistance szolgáltatást, annak ügyfélszolgálata szerződött szakembert szervezhet. A kötvényen vagy a biztosító hivatalos honlapján szereplő telefonszámot hívjuk, és kérdezzük meg, milyen bejelentésre, előzetes jóváhagyásra van szükség, mekkora a szolgáltatási limit, és marad-e önrész vagy külön fizetendő tétel. Közös vezetéknél ezt a közös képviselővel is egyeztessük. [3]

A „majd kifizeti a biztosító” ígéret alapján ne fogadjunk el korlátlan költséget. A térítésről a szerződés feltételei alapján a biztosító dönt; a vállalkozó kijelentése nem kötelezi őt. A biztosítón keresztül szervezett segítség gyakorlati előnye éppen az, hogy a megrendelés rendje és a fedezet előre tisztázható. [3]

A munkakezdés előtt a teljes díjazást tisztázzuk

A kedvezőnek tűnő kezdőárból nem derül ki, mennyi lesz a végösszeg. Kérjünk írásos visszaigazolást a vállalkozás nevéről és adatairól, a megrendelt munkáról, valamint az áfával együtt fizetendő díjról vagy annak kiszámításáról. A fogyasztóvédelmi törvény szerint a szolgáltatási díj feltüntetésénél a ténylegesen fizetendő, áfát és egyéb kötelező terheket tartalmazó összeg az irányadó. [9]

• Mennyi a kiszállás és a hibafeltárás díja akkor is, ha végül nem rendeljük meg a munkát?
• Fix díj, óradíj vagy folyóméterdíj alapján számolnak, és hogyan igazolják az elszámolt mennyiséget?
• Külön díjas-e a géphasználat, a kamerázás, az éjszakai vagy hétvégi kiszállás, illetve a szükséges szerelés?
• Mekkora összeghatárig szól a megrendelés, és milyen új munkához kell előzetes jóváhagyás?

Ha a helyszínen kiderül, hogy más beavatkozás szükséges, annak tartalmát és díját a folytatás előtt újra egyeztessük. Az elhallgatott lényeges költség vagy a fizetési döntést kikényszerítő nyomásgyakorlás fogyasztóvédelmi szempontból is vizsgálandó: a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény 6–8. §-a a megtévesztő tájékoztatást, a jelentős információ elhallgatását és az agresszív módszereket is szabályozza. [8]

Ha már megtörtént a visszaélés

Őrizzük meg a hirdetés képernyőképét, az üzeneteket, a megrendelést, a munkalapot, a számlát és a fizetés bizonylatát; írjuk le időrendben, mi hangzott el és mi történt. A munkáról és a hibáról készített fényképek, valamint a jelen lévő tanúk adatai is fontosak lehetnek. Fenyegető helyzetben a személyes biztonság az első, közvetlen veszély esetén a 112-t kell hívni.

A vitatott tételeket írásbeli panaszban jelezzük a vállalkozásnak, és fogalmazzuk meg, milyen rendezést kérünk. A fogyasztóvédelmi törvény 17/A. § (6) bekezdése alapján az írásbeli fogyasztói panaszt főszabály szerint a beérkezéstől számított harminc napon belül érdemben meg kell válaszolni. Eredménytelen közvetlen egyeztetés után a fogyasztó békéltető testülethez fordulhat; az eljárás ingyenes. Megtévesztés vagy fenyegetés gyanújánál rendőrségi feljelentésnek is helye lehet, amihez nem kell megvárni a panaszkezelési határidőt. [9] [10]

A fogyasztóvédelmi hatóság a jogsértő tájékoztatást és kereskedelmi gyakorlatot vizsgálhatja, az egyedi szerződéses pénzkövetelés rendezésére pedig békéltető testületi vagy bírósági út lehet szükséges. Egy hatósági bejelentés önmagában nem jelent automatikus pénzvisszatérítést. A közös képviselőnek a közös vezetéket érintő hibát és a történteket akkor is jelezzük, ha a megrendelést eredetileg magunk adtuk le. [11]

A következő vészhelyzetre most érdemes felkészülni

A lakók telefonjában legyen elmentve a közös képviselet hibabejelentő vagy ügyeleti elérhetősége és a biztosító assistance száma. A házban legyen ismert, kit kell értesíteni, ki jogosult közös tulajdont érintő munkát megrendelni, és hogyan dokumentálják a hibát, a díj egyeztetését és a teljesítést. Ezt az információt az idős vagy egyedül élő hozzátartozókkal és a bérlőkkel is osszuk meg.

Közös képviselőként ezért tartom fontosnak, hogy a lakókat még a baj előtt tájékoztassuk a segítségkérés rendjéről, a megbízható szakmai háttérről és a költségek előzetes tisztázásáról. Egy rossz megrendelést megelőzni rendszerint könnyebb, mint az utólag kifizetett pénzt visszaszerezni.

Hivatalos források és jogszabályok

1. Rendőrség: Rács mögött a túlszámlázó duguláselhárítók2026. július 13.
2. Rendőrség: Álszerelők vertek át több embert2025. október 8.
3. NKFH: Az azonnali segítség áraA szolgáltató ellenőrzése, képesítési feltételek és assistance.
4. GY/49/00287-10/2026. számú kormányhivatali határozat (PDF)Különösen a 9. és 12. oldal: tevékenységi besorolás és képesítési feltétel.
5. 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet1–2. §; 1. melléklet, 96. sor.
6. 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről16. § (2) bekezdés.
7. 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról1. § (2) bekezdés; 43. § (1) bekezdés b) pont.
8. 2008. évi XLVII. törvény a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról6–8. §: megtévesztés, információ elhallgatása és agresszív kereskedelmi gyakorlat.
9. 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről14. § (5) bekezdés; 17/A. § (6) bekezdés; békéltető testületi rendelkezések.
10. NKFH: Békéltető testületekAz egyedi fogyasztói jogvita rendezése és az eljárás feltételei.
11. NKFH: Hová fordulhatok?A fogyasztóvédelmi hatóság és a jogvitarendezési fórumok eltérő szerepe.

A hivatkozások és a jogszabályi háttér ellenőrzése: 2026. november 2.